Új bajnokság, új edző, új csapatnév, új remények. Minden bajnokság kezdete izgalomban tartja a szurkolókat, ekkor még a legtöbb csapat szimpatizánsa abban reménykedik, hogy ez lesz az az év, amikor kedvenc csapata kimagasló eredményt fog elérni a bajnokságban. Többek közt ezért is nagyon fontos a bajnoki nyitány, hiszen az első meccs rányomhatja bélyegét akár az egész szezonra, ahogy történt ez velünk tavaly. Bizonyára mindenki emlékszik arra a várakozásra, ami a Siófok elleni első mérkőzés előtt volt tapasztalható a fehérvári szurkolók körében. Az eredményt ismerjük: vereség és nagyon alacsony nézőszám a hazai mérkőzéseken.

A 2009/2010-es szezon viszont olyan álomszerűen kezdődött, amire talán még a legelvakultabb szurkolók sem számítottak. Mérkőzés előtt volt alkalmam több Vidi drukkerrel beszélgetni, és a legtöbben azt mondták, ők már a döntetlennel is kiegyeznének Kecskeméten - az ellen a csapat ellen, amelyik tavaly oda-vissza vert bennünket - csak ne ismétlődjön meg a Siófok elleni eredmény.
Több 100 Vidi szurkoló kísérte el a Videotont, de a hazaiakra sem lehetett panasz, ugyanis több mint 3000 néző gyűlt össze este 20:00 órára a Széktói Stadionban.
Álomszerűen kezdődött számunkra a mérkőzés, hiszen már a 7. percben megszerezte a vezetést a Vidi, miután Nagy Dani remek szögletét fejelte Elek Ákos a kecskemétiek kapujába. Alig telt el 10 perc, amikor Nagy Dani - nevéhez hűen - NAGY gólt rúgott mintegy 25 méterről Mitrovic kapujába. Még magukhoz sem tértek a hazaiak, amikor 1 perccel később ismét Elek volt eredményes, igaz lövése megpattant Némedin, de a hivatalos jegyzőkönyvbe is Elek neve került, így a Vidi fiatal játékosa 20 perc alatt szerzett két gólt. A gólgyártást szerencsére nem hagyták abba a fehérvári labdarúgók és a nyáron Újpestről érkező Lipták is bevette a hazaiak kapuját. A negyedik gól után csapatunk kicsit visszavett a tempóból, igaz mezőnyben rengeteg szép dolgot megcsináltak a piros-kék mezes játékosok, de a területet átengedték a hazaiaknak, akik Litsingi góljával szépíteni tudtak, de sokáig nem örülhettek, ugyanis a lefújás előtt még Sitku is fejelt egy gólt, az előkészítő ismét a kirobbanó formában játszó Nagy Dani volt.

 

A szünetben a hazai mester a fél védelmet lecserélte, így szóhoz jutott a Vidi korábbi csapatkapitánya Koller Ákos is. A cserékkel egyébként sikerült megszilárdítani a lila-fehérek védelmét, de ennek ellenére ismét Vidi gólnak örülhettek a fehérvári szurkolók, történt ugyanis, hogy Horváth Gábor kapura lőtt egy szabadrúgást 30 méterről és bár a lövésben volt erő, a labda a kapu közepébe tartott épp a hazai kapus kezei közé, aki talán még mindig nem tért magához Nagy Dani bombája óta, és bizony csúnyán bevédte a lövést.
Két perccel később a szünetben Kollerral pályára lépő Gyagya szerzett gólt. A második félidő közepén súlyosnak tűnő sérülést szenvedett a mérkőzés legjobbja, Nagy Dani miután a hazaiak játékosa fejbe rúgta a fiatal fehérvári játékost, akinek felrepedt a bőr a fején. Danit azonnal le is kellett cserélni. A mérkőzés után volt alkalmam vele beszélni, és elmondta, hogy bár nagyon fáj a feje, de az első vizsgálatok után azt mondták neki, hogy szerdán már edzhet és szombaton ismét pályára léphet, ha addig nem jön közbe semmilyen komplikáció.
Visszatérve a mérkőzésre a végeredményt Yannick a 89. percben állította be, így a hazaiak azzal vigasztalódhattak, hogy a második félidőt megnyerték.

Fantasztikus eredménnyel tért vissza edzőként Dr. Mezey György és fantasztikus eredménnyel tért vissza a magyar labdarúgásba a VIDEOTON név, igaz talán ki sem vonult onnan sosem, hála a fantasztikus fehérvári szurkolóknak, akik életben tartották és kiharcolták a csapatnak a VIDEOTON nevet. A fehérvári játékosok pedig a VIDEOTON névhez méltón játszottak!
Bízunk benne, hogy ez az eredmény sok régi-új nézőt kicsalogat jövő héten a Sóstói Stadionra, hiszen szerdán is és szombaton is pályára lép a VIDEOTON, nekünk szurkolóknak pedig a stadionban lesz a helyünk a csapat mellett! Hajrá Vidi!

(W.Á.)