Ezt követően a közgyűlésen megjelent küldöttek több ponton módosították a szövetség alapszabályát. A módosítások szó szerint:

2. § (3)
A Magyar Labdarúgó Szövetség (továbbiakban MLSZ) székhelye: 1113 Budapest XI., Kánai út 314/24. hrsz.

28. § (3)
Az Elnökség feladata és hatásköre:
e) az edzőképzés és egyéb sportági szakemberek működési feltételeinek meghatározása
p) a férfi, női felnőtt és terem válogatott szakvezetőinek (szövetségi kapitány) kinevezése.

31. § (3)
Az Elnökség ülései nyilvánosak. Indokolt esetben az Elnökség – különösen üzleti titkok, személyiségi jogvédelem esetén – kétharmados többséggel zárt ülést is elrendelhet.

33. § (1)
Az Elnökség a tagok több mint a felének (nyolc fő) jelenléte esetén határozatképes. A határozatképesség miatt elhalasztott ülést két napon belül ismételten össze kell hívni.

43. § (2)
Az elnök feladata és hatásköre
k) felkéri az elnökség tagjai közül az alelnököket.

(3)
Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök, az ő akadályoztatása esetén a következő alelnök helyettesíti az elnök teljes jogkörével.

(4)
Az alelnökök hatásköreit, feladatait az elnök határozza meg.

45. § (3)
Nem lehet a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, elnökségének tagja az a személy, aki az MLSZ-szel, az MLSZ szervezeti egységével, illetve az MLSZ tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

A Magyar Labdarúgó Szövetség szervezetei közé bekerült az Amatőr Bizottság, amely az amatőr futball szakmai, szervezeti struktúrájának kialakításához, hatékony működéséhez feltétlenül szükséges.

Ezt követően az MLSZ új elnökségi tagjait választották meg a küldöttek. Első körben az alábbi tíz elnökségi tagjelölt került az MLSZ-t vezető testületbe:
Helmeczy László (68 szavazat),
Kovács Péter (67 szavazat),
Dunai Antal (72 szavazat),
Jámbor János (64 szavazat),
Molnár Csaba (65 szavazat),
Nagy Ferenc (68 szavazat),
Nemes Ferenc (68 szavazat),
Pál László (67 szavazat),
Scheer Sándor (73 szavazat),
Szima Gábor (79 szavazat).