| Ismerkedjünk Baktalórántházával | ||
|
||
| Baktalórántháza a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északkeletre, 31 km távolságra található. A város jól megközelíthető, Kelet-Nyugat irányban a 41-es főút, Észak-Dél irányban a Kisvárdát Nyírbátorral összekötő út keresztezi. Vasúti csomópont, 9 távolsági autóbuszvonal érinti. A kisváros a térség központjaként működik. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. A területén feltárt artézi kútból 44 oC hőmérsékletű víz tör a felszínre, amit a városi fürdő hasznosít. A nyírségi erdőmaradványnak növénytanilag érdekes része a gyöngyvirágos, védett Nagyerdő kocsányos tölgyei. A volt Dégenfeld-kastély parkjában egyedülálló fa ritkaságok tekinthetők meg. A település mellett található 312 hektár területű erdő egy része természetvédelem alatt áll. A település infrastrukturális ellátottsága 100 %-os. A gáz, víz, szennyvíz, telefon, út, és kábel televízió hálózat is kiépített. 180 fős óvodával, és 450 fős általános iskolával rendelkezik Baktalórántháza. 1500 tanulólétszámmal a megye egyik legnagyobb középiskolája található településünkön. Több megyéből (még Zalából is) vannak diákok, de határon túlról is iratkoztak be gyerekek. (Kárpátalja, Románia) Baktalórántháza a késő rézkortól kezdve lakott település, amit az itt talált leletek bizonyítanak. Bakta első írásos emléke, az 1271-ben keltezett, V. István király adománylevele, melyben apja IV. Béla által az egri püspökség birtokait megerősíti oklevelében. Bakta 1847-1896 között mezőváros, 1931. január 1-én egyesítették Nyírbaktát és Lórántházát, neve így lett Baktalórántháza. 1912-1972 között, tehát hatvan éven át 18 település járási székhelye volt. 1993. október 1-én városi rangot kapott. A település jellegét illetően három részre tagolódik. Déli harmada - a volt Bakta - ma többutcás, szabálytalan alaprajzú. Ezen a területen alakult ki az elmúlt évtizedekben a város új központja. A település északi harmada egyutcás, hosszan elnyújtott, középkori eredetű. A volt Lórántházán a keskeny, egysoros elrendezésű szalagtelkek jellemzőek. Római katolikus temploma az egyik legjelentősebb látnivaló. Építésére vonatkozó okleveles adat nem maradt fenn, de alaprajzi elrendezése és színes-mázas téglafalazata alapján a XIII. század második felére tehetjük építését, felszentelésére 1282-ben került sor. A XVI. század elején a templom hajóját nyugat felé megtoldották, tetőzetét a sekrestyével együtt megemelték. A XVIII. században került a bővített templom elé a zömök, kétszintes, ikerablakos torony. A ma álló görög katolikus templom 1842-ben épült, késő barokk stílusban. A református templom a XVII. század elején épült. A templom nagyobbítására és a torony hozzáépítésére 1842-1844 között került sor. A baktai kastélyt 1618-38 között építette gróf Barkóczy László. Az 1710-es években II. Rákóczi Ferenc többször megfordult a kastélyban, a város ekkor megyei közgyűlések helyszíne volt. Az 1840-50 közötti időben építtette át egy emeletes klasszicista stílusúvá a kastélyt gróf Dégenfeld Imre, aki 23 évig a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt, 1848-49-ben Szabolcs Vármegye főispánja, kormánybiztos. Veje Tisza Kálmán, aki Magyarország miniszterelnöke volt 15 éven keresztül. A volt Dégenfeld kastély jelenleg felújítás előtt áll. Szálláslehetőséget a baktai erdő és a 41-es főút melletti Fenyves Csárda és Panzió, valamint a nyári szezonban a középiskola kollégiuma biztosít. A strandfürdő területén kempingezésre van lehetőség. |
||
| 2005.09.14. 19:20 | ||
| Vissza |  Nyomtatás |
|
Tabella| 1. | Vasas | 13 | 29 |
| 2. | Honvéd |
13
|
26 |
| 3. | Kecskemét | 13 | 23 |
| 4. | Mezőkövesd | 13 | 23 |
| 5. | Csákvár | 13 | 23 |
| 6. | Szeged | 13 | 22 |
| 7. | Karcag | 13 | 22 |
| 8. | Tiszakécske | 13 | 18 |
| 9. | BVSC | 13 |
14
|
|
10. |
Kozármisleny | 13 | 14 |
| 11. | Ajka | 13 | 13 |
|
12. |
VIDEOTON |
13 |
13 |
| 13. | Soroksár | 12 | 12 |
| 14. | Szentlőrinc | 13 | 11 |
| 15. | Békéscsaba | 13 | 11 |
| 16. | Budafok | 12 | 9 |
| részletes tabella |
BejelentkezésTámogatóink
